Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Magyar népszokások képes leírás - Népszokás.tlap.hu
részletek »

Magyar népszokások - Népszokás.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: nepszokas.tlap.hu » Magyar népszokások
Keresés
Találatok száma - 6 db
A megélhető hagyomány

A megélhető hagyomány

Ismerd, műveld, élvezd - amit a hagyományainkról tudni kell! Írta és szerkesztette: Héra Éva Megjelent a Falusi Turizmus gondozásában. - 2010/1. A megélhető hagyomány c. kiadványunk letölthető pdf formátumban.

A naptári évhez fűződő népszokások

A naptári évhez fűződő népszokások

Az aratóünnepet ott tartották meg, ahol kalákában dolgoztak, vagy ahol felfogadott aratók végezték a munkát. Az aratás befejezésekor aratókoszorút kötöttek, és azt ünnepélyes menetben a földbirtokos vagy a gazda elé vitték. Az aratást vacsora, táncos mulatság fejezte be. A családi aratást nem követte aratóünnep. Éppúgy, mint más európai népeknél, nálunk is egy sor hiedelem és varázscselekmény fűződött az aratáshoz, különösen az utolsó gabonacsomóhoz, amely a szántóföldön maradt aratás végén. Szeptembertől novemberig tartottak a gazdasági évet lezáró ünnepek. Ilyenkor fizették ki régen a cselédek bérét, ilyenkor voltak a pásztorünnepek is. Bérfizető, pásztorfogadó nap volt pl. szeptember 29. (Mihály-nap). Kelet-Magyarországon a pásztorok, főként a juhászok Dömötör napján (október 26.) tartottak búcsút, s ezen a napon számoltak el a gondjukra bízott juhokkal. A Dunántúlon sok helyütt október 20-án, Vendel napján tartották a pásztorünnepet.

Az első magyar népszokásgyűjtemény

Az első magyar népszokásgyűjtemény

Szép hazámnak nagy részét utaztam be, a figyelmem ez irányban is kiterjedt vala, nem tartózkodtam megismerkedni a köznéppel, tanulmányoztam eredeti nemzetiségére mutató nyelvét, öltözetét, dalait, tánczát, mondáit és szokásait, felkerestem őket mezőn, vidám lakodalmas házaik, gyásztoraiknál; és amit láttam, hallottam, mint hidegvérű szemlélő, feljegyeztem naplómba...

Magyar házak

Magyar házak

A magyar ház kialakítását, tájolását, térrendezését tekintve sok ezer éves hagyományokra, tapasztalatokra támaszkodik. Ugye Ön is érezte már egy ilyen ház láttán, hogy szívesen lakna benne? A magyar ház kialakítását, tájolását, térrendezését tekintve sok ezer éves hagyományokra, tapasztalatokra támaszkodik. Ez nem csak stílusjegyeket jelent, hanem a sok ezer éves magyar kultúra megnyilvánulása is, ami egy olyan rendszert tükröz, amelyre többek közt a magyar nyelv, a magyar népmesék, népdalaink is épülnek.

Népi regulák

Népi regulák

Az embereket mindig is érdekelte az időjárás, különösképp szerették volna tudni már jó előre mi vár rájuk, hisz életük családjuk sorsa függött tőle, emiatt születtek az alábbiakban olvasható népi rigmusok, rítusok. Hosszabb időszak megfigyelései, tapasztalatai képezték az alapját ezeknek, de természetesen a beválásukkal már akadtak problémák (sokszor nem az az esemény következett az időjárásban, amit a népi 'időjáráselőrejelzés' várt). Érdekességképp azért álljon itt közülük néhány, ne feledjük őket, azért se, mert történelmünk, magyarságunk részét képezik.

Népszokások

Népszokások

A magyar népi kultúra történetéről, egykori és jelenlegi helyzetéről mindaddig nem lehet beszélni, amíg nem vizsgálunk meg néhány olyan objektív vagy akár szubjektív történelmi és társadalomtörténeti szempontot, amelyek nagymértékben befolyásolták pozitív, de inkább negatív irányban annak létét, fejlődését. Ezért most bevezetésként, fontossági sorrend nélkül megemlítek néhány ilyen szempontot: A magyar népszokások, hiedelmek, legendák, népi-vallásos költemények (versek, mondókák, énekek) Gyergyóban és ezáltal Szárhegyen is akárcsak a Kárpát-medence más vidékein is a kereszténység felvételével elvesztették gazdagságukat, megnyilvánulási lehetőségeik egyre korlátozattabbá váltak az idők folyamán. Ez a korlátozottság, sőt sok esetben tiltás természetesen a keresztény vallás szempontjaiból többnyire érthető, hiszen ezek a népi momentumok, értékek nagymértékben a magyar pogány kultúrából táplálkoznak.

Tuti menü